Beszámoló a 3 hetes projektrõl: Víz a környezetünkben (2010. április 12 - 30)
Iskolánk Szentendre központjában, a Duna parthoz közel, gyermekbarát környezetben
mûködik. Osztályaink kislétszámúak, ahol az oktatás magyar-angol nyelven folyik.
Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink elsajátítsák azt a látásmódot, megtapasztalják
azt az életérzést, amely a klasszikus hagyományokra épülve a személyiség szabad
fejlõdésének teret adva új értékeket képes teremteni.
Nagy gondot fordítunk az egészséges életvitel kialakítására, megõrzésére. Erõsítjük
a környezet iránti felelõsséget azzal is, hogy a tanulókkal a mindennapok esztétikai
értékeit felfedeztetjük és alakítására ösztönözzük. Fejleszteni kívánjuk önismeretüket,
önállóságukat.
A víz projekt kiválasztásánál az volt a legfõbb cél, hogy kialakuljon tanulóinkban
a környezettudatos magatartás, képesek legyenek megóvni környezetüket, elõsegítve
ezzel a természet fennmaradását. Közben fejleszteni kívántuk természettudományos
gondolkodásukat, és hogy ehhez önálló kutató és alkotó munkájukkal járuljanak
hozzá. Így az önálló tapasztalatszerzés útján történt tanulás örömszerzõ tevékenységgé
vált.
Projekttevékenység közvetlen célja:
a tanulók szociális képességeinek fejlesztése (tolerancia, együttmûködés,
szabályok betartása)
a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességek fejlesztése
(pl. problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív
gondolkodás)
értékelés, önértékelés fejlesztése
önálló ismeretek megszerzés képesség fejlesztése
fogalmazási készség fejlesztése
kritikus gondolkodásra nevelés
adatok lejegyzése, grafikus ábrázolása, elemzése
tanulói tevékenység tervezés, szervezés fejlesztése
az összegyûjtött ismereteket rendszerezõ képesség fejlesztése
az összefüggések felismerésére irányuló gondolkodás fejlesztése
kommunikációs készségek fejlesztése,
felelõsség, önálló döntéshozatal fejlesztése,
önálló egyéni szemlélet kialakulása,
szövegértés,
tanulás, mint örömteli tevékenység.
a víz tulajdonságainak megfigyelése
az élõlények életében betöltött szerepének tudatosítása
a környezettudatos magatartás és életvitel fejlesztése
a vízkészletünk megóvására nevelés
tudatosuljon a tanulókban, hogy a földi élet egyik lételeme a víz
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
globális összefüggések megértése
a Duna jelentõsége, különösen Szentendre életében
A tevékenység feladata
A gyerekek a különbözõ tantárgyak keretei között foglalkoznak ugyanazzal a
témakörrel.(a víz). A projekt eredmény bemutatása elõtt a munkafolyamat minden
fontos stádiumáról, köztes eredményeirõl, személyes tapasztalataikról projektdokumentáció
készül. A projektet segítik a meghívott szakemberek és az erre a célra külön
szervezett programok.
Tevékenységgel érintett korosztály
A projektben a 6. 7. 8. osztályos tanulóink vesznek részt.
Tevékenység idõtartama
2010. április 12 - április 30 (három hét)
Tevékenységbe bevont pedagógusok, tantárgyak és a felhasznált óraszámok
Név
Tantárgy
Osztály
Óraszám
Varga Andrea
történelem, angol
6. o
5 történelem, 7.5 angol
Stuller Marianna
angol
6. o
7.5
Magyar Nóra
irodalom
6. o
4
Inhaizer Erika
matematika, technika
6.7.8.
22 matek, 6 technika
Ádám Anikó
kémia
7.8
9
Gyõri-Daniné Péter Enikõ
természetismeret, földrajz
6.7.8.
13 természetismeret, 3 földrajz
Tevékenység eszközei
színes ceruza, filctoll, ceruza, A/3-as A/4-es papír, kartonok, krepp-papír,
olló, hungarocell, festék, ragasztó, mágnes, blu-tack, fényképek, projektor,
pendrive, szakórai eszközök (részletesen az óravázlatokban), számítógép Internet
kapcsolattal, nyomtató, paraván, mikroszkóp, útikönyvek, lexikon, igazlátó lap,
magnó, fénymásoló, televízió, DVD lejátszó, videó lejátszó
Tevékenység szervezési keretei
Amint a tanári óravázlatok és a kiállítás anyagai is mutatják, a tanárok lelkesen
készültek az óráikra. A nevelõk az általuk választott téma ismeretanyagát dolgozták
fel, ötleteket gyûjtöttek a megvalósításhoz, beszerezték a szükséges anyagokat.
A tantestületbõl hatan vettek részt a tanórák tartalmi megtervezésében és megtartásában,
a szervezést és lebonyolítást is õk végezték. A diákság befogadóként való részvétele
100%-os volt, aktív részvétele a 6.7.8. osztályra korlátozódott. Az iskola technikai
dolgozói is készségesen támogatták az események megrendezését.
A projekt eseményei térben és idõben is több síkon zajlottak. A tantermekben
a szakórák, ahol a résztvevõ tantárgyak keretein belül került sor a vizes témák
feldolgozására, az iskolán kívüli tevékenységek pedig a közelünkben lévõ patakparton,
Duna parton, moziban és kiállításon.
A szakórán kívüli tevékenység, a délutáni filmvetítés, a Duna múzeum látogatása
és a projekt záróeseményeként megrendezett Tudósnap volt, melyen elismert szakemberek,
elõadók, kísérletekkel, érdekes beszámolókkal színesítették programunkat. Ennek
segítségével tettük teljessé a projektet, mely a szakórai ismeretszerzés mellett
még közelebb hozta a témát tanulóinkhoz. Az iskola fenti aulájában szerveztük
meg és foglaltuk össze a projekt eseményeit egy kiállítás formájában, melyet
természetesen késõbb megnyitottunk a nagyobb közönség elõtt is.(szülõk, alsós
diákjaink, tanáraink)...
Tevékenység módszerei: elõadás, gyûjtõmunka, vetélkedõ, mérések, vizsgálatok,
adatgyûjtés, játékok, fordítási feladatok, tablók készítése, felhívás megfogalmazása
a környezetvédelemrõl, filmvetítés, makett készítés, szituációs játék, interaktív
feladatok, projektmunka, egyéni munka, forráselemzés, filmelemzés, önálló témafeldolgozás,
szituációs feladatok: vita, érvelés.
Tevékenység módszerei (kooperatív technikák)
Csoportmegbeszélés módszer, páros megbeszélés módszer, igaz-hamis módszer,
ötletroham-módszer, dobj egy kérdést módszer, keveredj, állj meg, csoportosulj,
"egy megy három, marad" módszer,
Tevékenység bekapcsolódása a kompetencia alapú programcsomaghoz
A vízprojekt kulcskompetenciája a környezettudatosságra nevelés. (földrajz,
kémia órákon kívül a matematika és az angol órákon). Fontosnak tartjuk, hogy
a felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elõsegítve ezzel az
élõ természet fennmaradását. Külön figyelmet fordítottunk a tanulók természettudományi
gondolkodásmódjának fejlesztésére, így késõbb képesek lesznek a környezet sajátosságainak,
minõségi változásainak megismerésére és megõrzésére. A projekt során megismerték
azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti
válságjelenségek alakultak ki (levegõszennyezõdés, globális felmelegedés, savas
esõ…) Fontos, hogy diákjaink életében a természet tisztelete, a környezeti károk
megelõzése váljék meghatározóvá. Ezen kívül az utolsó napon személyes tapasztalatokat
szerezhettek a meghívott szakemberek révén a környezeti konfliktusok kezelése
és megoldása terén.
Az órákon és otthon is sikeresen használták a számítógépet diákjaink (digitális
kompetencia) az elektronikus információk, adatok és fogalmak keresésénél, gyûjtésénél,
feldolgozásánál.
Prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek bemutatása szerves része volt
az önálló és a csoportmunkának is. A számítógép mellett a televízió,() írásvetítõ,(kémia)
magnó (angol) és projektor (történelem) is segítette a pedagógusok és diákok
munkáját.
Kiemelt szerepet játszik az oktató és nevelõmunkánkban a gondolatok szóbeli
és írásbeli formában történõ kifejezésének és értelmezésének képessége és ennek
fejlesztése (anyanyelvi kompetencia) (felelések, kiselõadások, dolgozatírás)
valamint a különbözõ szövegek olvasása és megértése (fontos információk kiszûrése),
írott szövegek alkotása.(pl. vázlatkészítés az órákon) Írásbeli információk
keresése, gyûjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás rendszerezése. (gyûjtõmunkák).
Az anyanyelvi kompetencia mellett az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése
is nagy hangsúlyt kapott. Tanórákon és tanórán kívül kutatásokat végeztek, szövegértési,
hallgatási és kommunikációs feladatokon keresztül mélyítették el tudásukat.
Csoportban, párokban plakátokat készítettek a víz körforgásról és víz felhasználásáról,
valamint annak csökkentésérõl. Saját mini lepárlójuk elkészítésével a valóságban
is megfigyelhették a vízkörforgás menetét, melyrõl beszámoló is született.
Matematika kompetencia birtokában a gyerekek a többi órán is sikeresen alkalmazták
az alapvetõ matematikai elveket pl. mennyiségi következtetés, becslés, mérés,
százalékszámítás mértékegységváltás, rendszerezés, az okok logikus következtetése
(földrajz, kémia, történelem) és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák
megoldásában.
Az órák során a gyerekek tanultak önállóan és csoportba szervezõdve is, melynek
részét képezte az idõbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátítása
és alkalmazása az órákon, ill. más területeken is. Megfelelõ fegyelemre, kitartásra
és koncentrációra volt szükség a tanulás folyamatában.(tanulás tanulása A tanulási
folyamat része volt, a szóbeli kommunikáció megfelelõ eszközeinek alkalmazása,
ill. különféle multimédia üzenetek megértése és létrehozása. Óráinkon törekszünk
arra, hogy a tanulást pozitív, az életet gazdagító, hasznos tevékenységnek fogják
fel a gyerekek és belsõ késztetéssé váljon a mindennapjaikban.
Komoly feladatnak bizonyult a közös munka során a nyitottság, a problémaérzékenység
kialakítása, a kritikai szemléletmód fejlesztése, hogy gondolataikat képesek
legyenek árnyaltan kifejezni és ismerjék meg a vita, kritika, érvelés megfelelõ
módját.
Nagy elégedettségünkre a tanulók megértést, elfogadást, (mások véleményének
tisztelete szociális kompetencia) segítõkészséget mutattak társaik iránt mind
az egyéni, páros valamint a csoportmunka során. Az együttmûködésük során a vitákat,
a konfliktusokat is sikeresen lezárták, csak néha volt szükség tanári beavatkozásra.
A gyerekek érzékenyek voltak és szolidaritásukat fejezték ki a tágabb környezetet
érintõ problémák iránt, mind pl. Föld édesvíz készlete, a globális felmelegedés,
a környezetszennyezés… (kémia, földrajz, angol) (társadalmi kompetencia). Szívesen
gyûjtöttek friss információkat ezekben a témákban és osztották meg társaikkal
és felismerték a nemzetközi összefogás szükségességét.
Kreativitásuk, esztétikai érzékük az általuk készített számos tabló, fotó,
makett, és kiselõadásban tükrözõdik.(esztétikai kompetencia)
Tantárgyi kapcsolódások
A projekt alapját Földünk felszínének megismerése adta.(6. o.) Itt megismerték
a gyerekek a víz eloszlását Földünkön és hatását az éghajlat kialakulásában.
Közösen elkészítettük a kiállítás vázát, melyet folyamatosan bõvítettek a projekthez
kapcsoló szakórákon. Saját készítésû térképen szemléltették Európa vízrajzának
tanulmányozása során a Duna-Majna-Rajna víziút rendszerét és Európa legjelentõsebb
kikötõit.(7. O.) A nyolcadik osztályos diákok szemléltetõ tablót készítettek
a Balaton és a Velencei tóról, mint hazánk legjelentõsebb tavairól. A víz kémiai
és fizikai tulajdonságait kémia órán vizsgálták. Megismerték és lejegyezték
a környék természetes vizeinek kémiai összetételét és vízminõségét. Tablót készítettek
természetes vizeink szennyezésérõl, és felidézték Szentendre ivóvíz ellátását,
melyrõl korábban pályázati munka is készült. Cikkeket gyûjtöttek az ivóvíz kinyerésérõl,
hiányáról, megóvásáról, a szennyvíz tisztításáról. Ötletbörzét tartottak arról,
hogy hogyan lehetne takarékoskodni édesvízkészletünkkel és hogyan lehetne megóvni
vizeink tisztaságát.
Matematika órán érdekes vizes feladatokat oldottak meg a gyerekek pl. arányossági
feladat, keverési feladat, testek térfogatának kiszámítása, a térfogat és az
ûrmértékek közötti kapcsolat. "Vizes legek" adatgyûjtése, grafikonok
értelmezése, diagramok készítése. A vízszimmetriáról készült munkájuk tovább
szépítette a kiállításunk anyagát.
Humán terület: magyar irodalom órán Daniel Defoe: Robinson címû kalandregényének
feldolgozásán keresztül kapcsolódtak a víz-projekthez. Az elvégzett szövegértelmezés,
mûelemzés mellett produktumok is születtek. Vizes képek, illusztrációk készültek
a regény fõbb részleteihez, képregény formájában, lapozható példány létrehozásával.
A fõhõs kalandjait rövid könyvajánlóban foglalták össze a csoportok. Robinson
mindennapjait, a hajótörést, élet a víz mellett, pillanatképek formájában drámaóra
keretében is megelevenítette az osztály. Ezen órán a tanulók kalóz - illetve
matrózdalt (megzenésítve), valamint egy palackpostával (üzenet a jövõnek) is
készítettek, ezzel is gazdagítva a víz-projekt relikviáit. A dalokat a projekt
záróakkordjaként, iskolánk tudósnapján tanítják meg a 6. osztályosok alsós diákjainknak.
Történelem tantárgyból 6. osztályban a projekt elsõ részében kapcsolódva a
természetismeret tudományokhoz az európai tengeri kereskedelmi útvonalakat,
tanulmányozták, majd ez alapján készítették el saját térképüket, melyen jelölték
a különbözõ kereskedelmi útvonalakat, majd feltüntették az árucikkeket. A következõ
hetekben a földrajzi felfedezések tanulmányozása során kiterjesztettük ismereteinket.
A tanulók elõadásokat készítettek a spanyol és portugál felfedezõkrõl, valamint
a közép- és dél-amerikai õslakosokról, az aztékokról és a majákról. Ez is térkép
készítésével zárult, melyre az útvonalak jelölése mellett, rövid ismertetõk
is kerültek.
Iskolánkban nagy hangsúlyt kap az idegen nyelv oktatása így angol nyelven is
tanultak a vízrõl, majd szemléltették a víz körforgásának folyamatát és figyelemfelkeltõ
plakátot készítettek arról, milyen következménnyel járna, ha Földünkön nem lenne
elegendõ édesvíz.
Természetesen a projekthez kapcsolódó tantárgyakon kívül a készségtantárgy órákon
is sok szép szemléltetõ tárgy készült, melyek a kiállításon tekinthetõk meg.
(Duna parti tájkép, hajók, víztorony)
Tevékenység feladatai
Természettudományos munkacsoport: Miért fontos a Víz világnapja? A víz
a környezetünkben. Ismertesd a vizek arányát a Földünkön? Milyen halmazállapotban
van jelen a víz a Földünkön? Nevezd meg az óceánokat! Mit nevezünk világtengernek?
Szemléltessétek a Föld teljes vízmennyiségének eloszlását a Földön! Milyen hatásai
vannak a világtenger vízszennyezésének? A környezetvédõk milyen munkát végeznek
a vízkincs megóvása érdekében? Az édesvíz területi megoszlása milyen környezeti
problémát okoz? Mi lehet a vízhiány következménye? Hogyan juthatunk édesvízhez
sósvízbõl? Melyek a Föld azon területei ahol egész évben sok a csapadék? Nevezz
meg ilyen területeken bõvizû folyókat? Melyek a Föld azon területei ahol nagyon
kevés a csapadék? Mibõl tudnál nyerni vizet a sivatagban? Melyek a Föld kritikus
vízfelhasználású területei? A víz fizikai tulajdonságának megismerése. Hogyan
befolyásolja az óceán a part menti országok éghajlatát? Miért több a csapadék
a hegyvidéken? Készíts oszlopdiagramot a csapadék évi eloszlásáról hazánk nyugati,
ill. keleti részén! Jelöld a térképen hazánk legcsapadékosabb tájait! Mely tengereken
utaztál Európa partjai mentén? Melyik tenger és tengerszoros választja el Európát
Afrikától? Melyik földtörténeti korhoz kötõdik a tenger térhódítása? Mikor borította
Európa nagy részét belföldi jégtakaró? A mai vízrajz kialakulása melyik korhoz
köthetõ? Melyek Európa legjelentõsebb folyói? Mely országok vízi útja a Duna?
Belvízi közlekedés a Dunán és Európában. Hogyan függ össze a folyók vízjárása
az egyes éghajlatok csapadékmennyiségével és annak eloszlásával? Milyen hatással
van az Észak-atlanti áramlás a kontinens ÉNy-i partjain? Miként módosítja az
óceán Európa éghajlatát? Legfontosabb európai tengeri kikötõk. Mitõl lenne olcsó
a vízi közlekedés? Nyugat-Európa víziút rendszere. Belvízi szállítások jellemzõi.
Rajna víziút-rendszer fogalma. A jég felszínalakító munkája Észak-Európában.
A Finn-tóvidék tavainak kapcsolódása. Gleccserek és fjordok. Észak-Európa vízhálózata.
Életlehetõségek a part közelében. Norvégia a tenger fuvarosa. Vízerõmûvek-villamos
energia. Északi-tenger kõolaj és földgázmezõi. Gejzírek, jégország. Balaton
kialakulása és jelentõsége. Velencei-tó kialakulás és jelentõsége. Budai termális
vonal jelentõsége. Milyen szerepet játszottak a folyók a Kisalföld felszínének
kialakításában? Hogyan érvényesül az óceáni hatás a Kisalföldön? Milyen gazdasági
szerepük van a folyóknak és a Fertõ-tónak?
A víz jelentõségének hangsúlyozása kémiai szempontok alapján. Kémiai összetétele
alapján milyen természetes vizeket ismerünk. Jellemezzétek a kémiailag tiszta
vizet! Milyen a vízmolekula szerkezete? A víz, mint leggyakoribb oldószer. Honnan
származik a szentendrei ivóvíz? Hogyan szennyezzük természetes vizeinket? Mit
tudsz a savas esõkrõl? Hogyan nyerjük az ivóvizet? Melyek a szennyvíztisztítás
lépései? Mi jellemzi a kemény vizet, hogyan lehet lágyítani? Hogyan takarékoskodnál
az ivóvízzel? Mit tehetnénk az ellen, hogy kevésbé legyenek szennyezettek vizeink?
Hány liter víz fér egy 12 m hosszú 11 cm sugarú fél henger alakú csatornába?
Mérd le a tanteremben lévõ akvárium adatait, majd számíts ki, hogy mennyi vizet
cseréljünk le Ödönnél? Egyetlen nagy, gömb alakú cseppé alakul, nyolc darab
1 mm átmérõjû gömb alakú esõcsepp. Mekkora a nagy csepp és a kis csepp felszínének
aránya? Fél liter 70%-os gyümölcsszörpöt vásároltunk, mennyi valódi gyümölcslét
tartalmaz? Mennyi vizet öntsünk hozzá, hogy 20%-os töménységû legyen? Mennyi
vizet kell elpárologtatni 8 kg 30%-os sóoldatból, hogy 50%-os oldatot kapjunk?
Hány liter 76oC-os vizet kell 66 liter 16oC-os vízhez keverni, hogy 36oC-os
vizet kapjunk? Egy medencében cserélik a vizet. Az egyik oldalon mérõbeosztás
van, 10 percenként mérjük a víz szintjét. Miután a víz kifolyik, tiszta vizet
engednek a medencébe. Ekkor is 10 percenként nézem meg a víz állását. A víz
szintje mindkét esetben egyenletesen változik. Fejezd be a rajzot! Mennyi idõ
alatt lett üres a medence? Mennyi idõ alatt telt meg a medence? Egy csap 12
perc alatt töltene meg egy kádat, és a lefolyón 15 perc alatt ürülne ki a megtelt
kád. Egyszer elfelejtették bedugni a dugót a kifolyóba és úgy nyitották meg
a csapot. Mennyi idõ alatt telt meg így a kád? A Balaton két partjáról egy idõben
indul el egymással szemben egy csónak és egy vitorlás. A csónak 3 óra, a vitorlás
2 óra alatt ér el - azonos útvonalon - az egyik partról a szemben fekvõ partra,
miközben találkoznak. Indulásuk után hány perc múlva találkozik egymással a
csónak és a vitorlás? Két úszó átúszik egy tavat, az egyik 70 m-t a másik 60
m-t úszik percenként. A gyorsabb úszó 3 perccel elõbb ért célba. Milyen széles
a tó, és hány perc alatt ússzák át? Péter így határozta meg egy folyó szélességét:
a folyó egyik partján lemérte az AB=75 m szakaszt. A folyó túlsó partján a C
pontban egy barátja állt. Péter megmérte az A pontnál lévõ szöget, ezt 50 foknak
találta. Barátja ugyanakkor a C pontnál 10 fokos látószöget mért. Ezekbõl az
adatokból meg tudták állapítani a folyó szélességét. Hogyan? Egy téglatest élei
3, 4, illetve 5 cm hosszúak. Egy hozzá hasonló test leghosszabb éle 15 cm. Mekkora
a nagyítás aránya? Mennyi a két test felszínének aránya? Mennyi a két test térfogatának
aránya? Mennyi víz fér bele? Váltsd többféle mértékegységre! Tudtad-e, hogy
a vízcsapból egy perc alatt akár 6-10 liter víz is kifolyhat? Ez egy vödörnyi
vizet jelent. Számítsd ki, hogy 45 perc alatt minimum mennyi és maximum mennyi
víz folyhat el így? Tudtad-e, hogy ha percenként tíz csepp víz hullik le egy
csöpögõ csapból, akkor havonta 170 liternyi csöpög el, ami egy évben több mint
2000 liter ivóvíz elpazarolását jelenti. Számítsd ki, hogy ez a mennyiség az
osztályunknak hány napi ivóvizet jelentene? Fürdés helyett zuhanyozz! - Egy
zuhanyozás alkalmával 20-60 liter vizet használunk el, míg a kádban fürdéshez
egy-egy alkalommal kb. 100-150 liter engedünk ki. Számítsd ki, hogy 1 hónap
alatt egy öttagú család mennyi vizet takarítana meg, ha kádfürdõ helyett zuhanyozna?
A 2000-ben dúló tiszai árvíz idején sok új, az eddiginél magasabb gátat építettek.
A gát keresztmetszete olyan húrtrapéz, amelynek magassága 12 méter, a fenti
szélessége 6 méter, a lenti 14 méter. A gát hossza 6,2 km. Hány köbméter földre
volt szükség a gát megépítéséhez? Lerajzoltuk egy nyomókút keresztmetszetét
az ábrán. A dugattyú két állása között a kút olyan henger alakú csõ, amelynek
magassága 75 cm, alapkörének átmérõje pedig 8 cm. Egy nyomással mekkora térfogatú
vizet tudunk felszivattyúzni? Hány nyomással telne meg egy 10 literes vödör?
Józsi bácsi a kert locsolásához henger alakú hordóban esõvizet gyûjt. A hordó
átmérõje 0.6 méter, a magassága 120 cm. Hány liter vizet tud gyûjteni, ha a
hordó megtelik? Az asztalon elhelyeztem több különbözõ méretû henger alakú edényt,
lábast, fazekat, bögréket. Mérd meg, hogy a következõ edényekbe mennyi víz fér?
A vízszint magasságát a vízbe ütött karóval mérjük. A karó hossza 1/8 része
a folyó medre alatt a talajban van. Az 1/5 része kilátszik a vízbõl. A folyó
mélysége 3,6 méter. Milyen hosszú a karó? Az ásványi anyagok fontossága az életfolyamatokban,
hiányának következményei. Mely ásványokból mennyi a napi szükséglet? Ki mit
tud? A Duna hányad része, ill. hány százaléka halad át hazánk területén? A Tisza
hányad része, ill. hány százaléka halad át hazánk területén? Egy hat tagú családban
Lilla egy teli kádas fürdés alkalmával 1,5 hl vizet használ el. Mennyi víz fogy
el fürdéskor egy-egy este, ha a család minden tagja ugyanennyi vizet fogyaszt?
Mennyibe kerül ez egy családnak, ha 10 hl víz ára kb. 480 ft? Egy óceánjáró
hajó ivóvízkészlete egyenletes fogyasztás mellett 12 személynek 18 napig elegendõ.
Hány napig tart ez a készlet, ha 2, 4, 6, 9, 24 ember utazik a hajón és a napi
elõírt adagot fogyasztják el?
Humán munkacsoport: Mi jut eszedbe a háborgó tengerrõl? Miért akar vízre
szállni a fõhõs? Hogyan tájékozódtak régen a hajósok a tengeren? Hol építettek
világítótornyokat? Hogyan építették a 17. században a vitorlás hajókat? Tudtak-e
úszni a tengerészek? Miért énekeltek a tengerészek? Kikbõl lettek a rettegett
vizek kalózai? Miért vitték lakatlan szigetre a bûnözõket? Miért faragtak orrdíszt
a hajókra? Milyen a víz? A fõhõs hogyan használta az édes és a sós vizet? Hogyan
lehet élhetõ körülményeket /életet élni egy vízzel körülvett lakatlan szigeten?
Melyek Európa legjelentõsebb városai? Miért lehetett fontos a víz közelsége
egy-egy város kialakításánál. Mely áruk voltak a legkedveltebbek Európában?
Honnan származtak ezek a termékek? Kiknek a közvetítésével jutottak el hozzánk?
Milyen hatással volt ez a helyi piacokra, kereskedelemre? Milyen megoldásra
sarkalta ez a fejlemény az európai kereskedõket?
"Who has ever seen water before and where?" "What does water look like?" "What
does water feel like?" "What do you use water for?" "Who or What needs water?"
"How do we get water?" "What is your favorite use of water?" "What would happen
if there was not enough water?" and "Would you be able to do your favorite water
activity?" Does anyone know what the word conserve means? "Who is responsible
for conserving water or keeping the water we have clean and usable?" " What
could we do to make sure there is enough water to always do their favorite activity?"
"Would you be willing to drink the water?" "What makes potable water different
from much of the water found in the nature?" "Does it matter how water is used
by us?" "Does the way water is polluted have any affect on the supply water?"
"What are the effects of pollution on water?" "Is tap water always safe to drink?"
"How many ways do we use water?" "Is it a limited or unlimited resource?" "What
would you do if there were little or no water available?" "When was the last
time you have seen rain?" " Where does rain come from?" "How does it get into
the cloud?" "What problems do we have with water and why?" "What can you do
to help save water?" "Where does rain come from and how did all that water get
up into the sky in the first place?" "Where do all the puddles go after rain?"
"Can you name some rivers from Hungary?""Can you name some rivers from around
the world?" Where does the Danube begin and end?" "How many countries doe it
pass through?" "Have you ever seen a flood?" "What kind of natural
phenomenon is a flood?" What causes floods?" "How can we protect
ourselves against floods?"
Projektértékelés
Projektértékelés többféleképen zajlott. Kiterjedt a teljesített munkára, munkafolyamatokra
és természetesen a nem teljesített munkára is. Az értékelés egy részét a köztes
értékelés adta, itt felmértük a résztvevõk (tanárok, diákok) elégedettségét,
benyomásaikat, aktuális problémáikra kerestünk megoldást. Az értékelés következõ
fázisa már a végsõ értékelés volt.
Értékelés helyszínei: tanórákon a csoportfolyamatokat, a csoporton belüli együttmûködést,
a tartalmi és tárgyi eredményeket értékelték a csoport tagjai és a tanárok is.
Itt sor került a csoportok összehasonlítására és az egyéni teljesítményekre
is. A projekt zárónapján olyan gyerekek tettek tanúbizonyságot kimagasló elõadókészségükrõl,
akiknek a hétköznapokon, a hagyományos tanórákon nem volt ilyen mértékben lehetõségük
e képességeiket bemutatni. Õket a tudósnap végén különdíjban (tárgyjutalom)
részesítettük.
Kiderült számunkra, hogy a diákok vágya, hogy a projektben teljesített jó munkáért
jutalmat kapjanak. Erre a tanárok egyeztetése után került sor (osztályzás, írásbeli
és szóbeli dicséret).
A projekt végén egy kötetlen záróbeszélgetésen (már tanórán kívül is) tanáraink,
diákjaink önértékelése valamint az eltelt három hét értékelése nagyon jó hangulatban
zajlott.
Összegzés
A háromhetes projektben az oktatás nemcsak tartalmában, hanem módszerében is
újat jelentett a diákoknak és a tanároknak is. A diákok véleménye szerint ezek
a formabontó tanítási órák közvetlenebb hangulatot eredményeztek a tanár és
diák között. Tetszett nekik a csoportmunka nagyobb önállósága, amelybe szívesen
bekapcsolódtak azok a gyerekek is, akik egyébként nem szívesen szerepelnek a
tanórákon, de itt sikerélményhez jutottak. Elmaradtak a hagyományos számonkérési
formák (felelés, dolgozat) ez felszabadultabbá tette õket. Ezzel együtt növekedett
a diákok alkotó-és kutatókedve is. A tapasztalás útján szerzett élmény és ismeret
így maradandóbb és szélesebb tudást nyújtott a témáról. Kevesebben gondolták
úgy, hogy minden esetben szükség lenne a tanár magyarázatára, ami számukra a
biztonságot jelenti. Pozitív élményként emlegették, hogy sokszor kiléptünk a
tanterem falai közül és olyan szakértõkkel találkozhattak, akik érdekes elõadásokkal,
foglalkozásokkal gazdagították eddigi ismereteiket.
Tanárok véleménye szerint nagyon sok munkával járó, de összességében nagyon
sikeres három hetet tudhatunk magunk mögött. A sok elõkészület tanári részrõl
lehetõvé tette, hogy az órákon sokszor csak a háttérbõl irányítottuk a munkát.
Apróbb változtatásra azonban a jövõben szükség lesz, ilyen pl. a tanulók gyûjtõmunkájának
kiterjesztése a projekt elõtti idõszakra, több külsõ helyszín meglátogatása
összekötve feladatmegoldással és a délutáni idõben a gyerekek aktívabb bekapcsolása.
(pl. a kiállítás berendezése) Ezzel együtt nyugodtan kijelenthetjük, hogy élményekben
gazdag, tapasztalatokban bõvelkedõ, sikeres idõszakot mondhatunk magunkénak
és várakozással telve tekintünk a jövõ tanév elé-ahogyan egyik diákunk a zárónapon
megkérdezte: "Mikor és milyen téma lesz a következõ projekt? - mert már
most várom!...
Tudósnap
Ideje: 2010. április 30.
A Tudósnap a három hetes projekt záróeseményeként került megrendezésre, melyen
iskolánk tanulói és meghívott vendégei vettek részt. Az iskola diákjai kék öltözetben
jelentek meg a programon, ezzel is jelezve a projekt témáját. Látványos fizikai
kísérlettel nyitottuk meg a napot az iskola udvarán, majd ezt követte egyik
meghívott vendégünk, Klein Ferenc Szentendre természeti és kulturális kincseinek
jó ismerõje által tartott elõadás.
Továbbiakban öt különbözõ helyszínen zajlottak az események, melyen a tanulók
"forgó színpad" szerûen vettek részt az érdekesebbnél érdekesebb programokon.
Helyszínek:
Mikroszkópos vízvizsgálat - Altbäcker Vilmos az ELTE tanára
Mesék, versek, dalok, ahol 5. és 6. osztályos diákok saját szerzeményüket
adták elõ, meséltek, énekeltek, melyet a hallgatóságnak is megtanítottak.
Marghescu Tamás tartott elõadást Földünk vízkincsérõl
Ádám Anikó, iskolánk kémia tanára vízminõség vizsgálatot tartott kémiai
kísérletek keretében, melybe diákjainkat is aktívan bevonta
A 6., 7., 8. osztály diákjai a három hét során készített munkájukat mutatták
be a tanulóknak, elõadásokat tartottak a kiállítás anyagából.
A programon az osztályok osztályfõnökeik kíséretében vettek részt, majd végezetül
a látottakhoz kapcsolódó feladatsort oldottak meg a nagyobbak, a kisebbek pedig
színes papírhajókat hajtogattak és rajzokat készítettek.
A Tudósnap hasznosnak bizonyult minden résztvevõ számára, hiszen a három hetes
projektben a felsõ tagozat diákjai vettek részt, de ez által sikerült a kisebb
diákokat is bevonni. A kicsik is megértették a víz fontosságát az élet minden
területén és átérezték a vízszennyezés és túlzott felhasználás veszélyeit.
Reméljük, hogy a környezettudatos magtartásuk hatással lesz Földünk jövõjére.
Duna Múzeum, Esztergom
Ideje: 2010. április 26.
Szentendre elhelyezkedésének köszönhetõen iskolánknak lehetõsége volt ellátogatni
a közelben lévõ esztergomi Duna Múzeumba, ahol múzeumpedagógusok segítségével
vehetünk részt iskolai kísérletek, vizes játékok megvalósításában.
Elõzetes egyeztetések alapján a megbeszélt napon iskolánk tanulói tanári kísérlettel
elutaztak Esztergomba, ahol nagy szeretettel vártak bennünket.
A múzeumba lépve elõször az Aquamobil - 2001. szerkezet, keltette fel figyelmüket
mely egy 18. századi vízimalom gépezetére emlékeztet, a víz erejének népi felhasználását
mutatja be: a kerekek mellett a víz mozgat kalapácsot, fújtatót és pecsétet
is. Majd tovább haladva a fenti folyosó falán két tablósor futott végig: jobb
oldalon kronológiai áttekintést kaptunk a magyar történelem eseményeibõl, a
mûszaki tudományok történetébõl és a magyar vizekkel kapcsolatos történésekbõl.
A baloldalon pedig nyolc magyar mérnök szakmai munkásságát mutatták be, akik
a magyarországi vizekkel foglalkoztak.
A folyosó végén találtuk a Pancsolót, ahol a tanulók megismerkedtek a víz tulajdonságaival,
az õsi vízi szerkezetek (kutak, malmok, zsilipek) mûködésével, és ki is próbálhatták
azokat.
A térképteremben Magyarországról készült ûrfelvételen sétálhattak a tanulók,
nagyító segítségével ismert vízparti településeket kereshettek meg.
A vízellátás és csatornázás termébe lépve egy 19. század végi utcán találták
magunkat, majd a kiállítás végén a vetítõteremben a közelmúlt árvizeivel ismerkedtek
meg.
A múzeumlátogatással célunk volt a természeti világ alapelveinek ismeretének
bõvítése, az ember természetre gyakorolt hatásának megmutatása valamint probléma
érzékenység kialakítása a diákokban.
