Szentendre, Duna-parti város, hegyekkel körülvéve. Iskolánk abban a szerencsés
helyzetben van, hogy közel a Dunához, a Bükkös-patak torkolatánál helyezkedik
el. Kis létszámú osztályainkban két nyelven - magyarul és angolul - folyik az
oktatás. Szeretnénk, ha a gyerekek megtapasztalnák azt az életérzést, elsajátítanák
azt a látásmódot, amely a klasszikus hagyományokra épülve a személyiség szabad
fejlõdésének teret adva új értékeket képes teremteni.
Fontosnak tartjuk a gyerekek és rajtuk keresztül a családok környezettudatos magatartásának,
életvitelének megerõsítését. Ezt a természeti és társadalmi környezetük iránti
pozitív érzelmek kialakításával, megismerési, cselekvési és döntési képességeik
fejlesztésével szeretnénk elérni. A helyi sajátosságokból indulunk ki, helyszínként
a közvetlen és tágabb környezetet választjuk, azokat bevonjuk a tapasztalás körébe,
így haladunk a globális nevelés felé. Mindezeket, aktív részvételt igénylõ tevékenységeken
keresztül szeretnénk elérni. Rávilágítani tanulóinkat, arra, hogy a környezet
állapotának romlása, olyan visszafordíthatatlan változásokat okozhat, amelyek
az emberiség fennmaradását éppúgy veszélyeztetik, mint az összes többi fajét.
Önállóan felismerjék és meg is fogalmazzák, hogy változtatnunk kell a természettel
kialakított viszonyunkon. Diákjaink környezettel kapcsolatos tudásának növekedése
és a természeti erõforrások megõrzésének igénye sarkallja családjaikat életvitelük
megváltoztatására. Az együttes élménnyel elõsegítjük az ön- és emberismeret gazdagodását;
az alkotó és kapcsolatteremtõ képességek kibontakozását; az összpontosított, megtervezett
munkára szoktatást.
A "Madarak és fák" címû témahetet azért választottuk, mert az alsó tagozatos
korosztályhoz nagyon közel áll. A szülõkkel együtt folytatott gyûjtõmunkák és
a témahéten elhangzottak kapcsán a gyerekek számára a tanulás, észrevétlen, örömszerzõ
tevékenységgé vált.
Tevékenység feladata
Az alsó tagozatos tanulók egy héten keresztül egy témakörrel, a madarakkal és
a fákkal foglalkoztak. A témahét minden munkafolyamatáról dokumentáció készült.
A gyerekek elkészített munkáit folyamatosan mutattuk be az iskola földszinti aulájában,
hogy lássák egymás munkáit, tanuljanak, ötleteket merítsenek. A munkafolyamatot
segítették a meghívott szakemberek és a témahéttel kapcsolatban szervezett programok.
Május 10. hétfõ
Az alsó tagozatos diákok reggel buszra szálltak és kirándulást tettek Visegrádra,
a Lepence-völgybe.
Madárvizsgálaton vettünk részt szakember (Molnár István Lotár) irányításával.
Madarak és más állatok összehasonlítását végeztük különbözõ szempontok alapján.
Madarakra jellemzõ tulajdonságokat gyûjtöttünk. Különbözõ tojásokat hasonlítottunk
össze. Beszélgettünk a madárgyûrûzésrõl, madárbarát technikák alkalmazásáról.
Május 11.kedd
Ezt is, mint minden napot énekléssel, mondókákkal és népi játékokkal kezdtük.
Utána minden osztály egy vers feldolgozásával foglalkozott, amit az utolsó
napon elõ is adtak.
osztály: Móricz Zsigmond: A héja
osztály: Móra Ferenc: A cinege cipõje
osztály: Móra Ferenc: A csókai csóka
osztály: Nemes Nagy Ágnes: Madarak
Az osztályok egy-egy közös képen elkészítették a vers illusztrációját.
A versek után készítettünk memóriakártyát a költözõ madarakat ábrázoltuk rajta.
4 .osztályosok memóriakártyája:
Utána egy-egy mesét dolgoztunk fel.
osztály: A kis fa -IKT "óra"
osztály: A kiskakas gyémánt félkrajcárja
osztály: Az égig érõ fa
osztály: Az erdõ és a szél
Május 12. szerda
Ezen a napon a fa került tevékenységeink középpontjába.
Az 1. osztályosok A cickány erdeje címû történetet dolgozták fel csoport
munkában.
Mókus csoport: Kata az erdõben
Cili csoport: A föld alatt
Mili csoport: Élet a korhadékon
Csuszi csoport: Élet a csúcson, Újra otthon
Szövegértésük ellenõrzésére, rejtett ajtókat tartalmazó képeket készítettek.
Majd zöldségek és gyümölcsök válogatása következett, különbözõ szempontok alapján.
Számítógépes prezentáció bemutatásával zártuk a délelõttöt, ami a fák hasznáról
szólt.
A 2. osztályosok egy fát rajzoltak emlékezetbõl. Beszélgettek a fáról,
a fa egyes részeirõl. Dörzsmintát készítettek a fa kérgérõl. Megismerkedtek
az "Önzõ fák" címû játékkal, feldolgozták, Fekete István: Fészekrablás
címû mûvének egy részletét.
A 3. osztályosok saját versek írásával foglalkoztak, megadott verselési
formával (haiku, cinquain, akrosztichon, képverselés, szélsziporka, szabad vers)
, amit késõbb bemutattak.
Beszélgettek a zöld növények hasznosságáról, a fotoszintézis fõ szakaszairól.
Megtudták, naponta mennyi oxigénre van szüksége egy embernek, az osztálynak,
és ezt az oxigénmennyiséget mekkora füves felület tudná biztosítani fotoszintézissel.
Ez utóbbit meg is mérték.
A 4. osztályosok, Fekete István: A szél és az erdõ címû mûvét dolgozták
fel.
Feladatuk volt még az élettelen és élõkapcsolatának kifejezése rajzban.
Beszélgettek a mérésrõl, mit, hogyan mértek.
Tevékenységek: A fa kerületének becslése centiméterben. Pontos mérés.
A fa koronájával kapcsolatos mérések.
A fa magasságának mérése.
A közös faültetés igazi közösségkovácsoló része volt a napnak.
Május 13. csütörtök
A délelõtt elsõ felében madáretetõt készítettünk, mûanyag flakonból.
Miután elkészültek az alkotások, a szomszédos moziba mentünk, ahol megnéztük
közösen a Ketten egy fészekben címû filmet. Utána lehetõségünk nyílt beszélgetni
a film rendezõjével - Pálfi Szabolccsal. A gyerekek éltek a lehetõséggel, nagyon
sok okos kérdést tettek fel, amire érdekes válaszokat kaptak.
Május 14. péntek
Az utolsó napon az volt a célunk, hogy összefoglaljuk a hetet megmutassuk egymásnak
alkotásainkat, mit tanultunk.
Megismerkedtünk különbözõ jelentésekkel és hozzátartozó szimbólumokkal, melyik
madár mit szimbolizál. Meséket alkottunk egy-egy mondat hozzáadásával.
Megtudhattuk, hogyan jelennek meg a madarak és fák a magyar hagyományban.
Találós kérdések
Szólások-közmondások
Kiszámolók
Énekek-zenék
Párválasztó és ügyességi népi játékok
Díszítõmotívumok
Összefoglalás
A témahét egyaránt újat jelentett a diákoknak és a tanítóknak is. A gyerekek
nagyon élvezték, hogy nem kell a csengõhöz igazodniuk, és elõbb abbahagyhatják
a munkát, illetve folytathatják még a csengõszó után is. Minden nap elé nagy
érdeklõdéssel tekintettek, hogy mi lesz a következõ izgalmas feladat. Sok gyerek
szívesen dolgozott csoportmunkában, hiszen így nagyobb önállósághoz jutott,
volt olyan is, aki még nem nõtt fel egészen ehhez a feladathoz. A tapasztalat
az volt, hogy a gyerekek felszabadultabban viselkedtek, mint a hagyományos órákon.
Sok szép munka született, amelyek ki is kerültek az aula falára, ami nagy büszkeséggel
töltötte el õket. A tapasztalás útján szerzett tudás sok-sok élménnyel gazdagította
a gyerekeket. Az évfolyamok közti baráti népi játékok, közös tapasztalatok,
élmények közelebb hozták a gyerekeket egymáshoz. Egy egészséges versenyszellem
van kialakulóban közöttük.
A kollégák véleménye is pozitív volt, jó volt nézni a gyerekeket, ahogy együtt
alkotnak, megbeszélnek, vitatkoznak, hogy aztán újra összedugják a fejüket,
és újat alkossanak. Azonban felmerültek apróbb problémák, amiket érdemes újra
gondolni pl.: számunkra izgalmasabb lenne a témahetet áttenni az utolsó tanítási
hétre, mikor már lezártuk a gyerekeket, hiszen májusban már összefoglalások
vannak. Kevesebb osztályt bevonva jobban átlátható az eredmény. A sok munka
mindannyiunk számára meghozta a gyümölcsét, hiszen élményekben gazdag, izgalmas
témahetet hagytunk magunk mögött és már várjuk a jövõ évi kihívásokat.
